Jelenlegi hely

Minden, amit az anyaságról tudni akartál, és az is, amit nem ! (4)

Abban, hogy az anyaság a világ legcsodálatosabb érzése, a legtöbb nő egyetért. Ám itt meg is áll a párbeszéd, mert a nehézségekről valahogy nem illik beszélni, pedig ezekkel az anyukák gyakran magukra maradnak.

A 2012-es Terézanyu pályázaton ezekről a tabukról írták meg történeteiket az anyukák, több száz nő vallott arról őszintén, hogy gyökeresen megváltozott az élete a gyermekvállalással. A pályázatra beküldött legjobb írásokat nálunk is elolvashatjátok hétről - hétre. Íme a második - holtversenyben - 3. helyezéssel jutalmazott írás:

Jelencsics Nagy Andrea: Női angyal

„Akkor tudjuk meg, hogy angyallal találkoztunk, amikor már elment.”

Repülőtér valahol a világban. Rohanó utasok, hangosbemondó. Nyugodt és izgatott tekintetek fürkészik a kijelzőket. Indulás, érkezés percenként.

Megsemmisülve állok egy beszállókapunál, várom, hogy túljusson rajta a gyerekem, aki a világ túlsó felére megy, ott szeretne letelepedni az itthoni perspektívátlanság miatt. Még egy utolsó bíztató pillantást szeretnék felé küldeni, mielőtt teljesen eltűnik a szemem elől

Jaj, csak nehogy sírjak! Így is eléggé bizonytalanná vált a Kölyök az utolsó pár napban. Valahogy elveszett az arcáról az a magabiztos, világhódító mosoly. Egyre többször látok riadalmat a szemében a jövőtől, a bizonytalanságtól. Legalább én sugározzak Neki biztatást. De ugyan honnan is szedjem, amikor csak a fájdalom és a félelem lüktet bennem? Hisz húszegynéhány éve, amikor megszültem és a karomban tartottam, teljesen hihetetlennek tűnt, hogy egyszer ez a pillanat is elérkezik: amikor el kell engednem a kezét, amikor kiderül, hogy mindaz a gondoskodás, óvás, szeretet, felelősség, figyelem, amit belé töltöttem, képessé teszi-e arra, hogy egyedül megállja a helyét a világ túlsó felén? Őrjítő gondolatok ezek. Féltem Őt a terrorizmustól is, bár tényleg eléggé valószínűtlen, hogy pont ezt a fapados járatot robbantanák föl a terroristák, ebben a piciny országban. De akkor is… ott vannak a repülőgép-szerencsétlenségek, amikor nem terroristák robbantanak, hanem csak úgy… valamiért lezuhan egy gép. Szent Isten! Csak nehogy a negatív gondolataimmal megidézzem a bajt! Segítség! Legyen már vége ennek a napnak, csörögjön már a telefonom, hogy: Anyu, megérkeztem, itt vagyok! Minden rendben van….

Sajnos most még ettől nagyon messze állunk. Őrjítően lassan telnek a percek, néha már úgy érzem, hogy semmi nem számít, nem bírom tovább, itt fogok az óriási, fényes váróterem közepén összegörnyedni a kibírhatatlan fájdalomtól. De most még nem! Még tartani kell magamat! Hisz még lát a gyerekem, nem omolhatok össze őelőtte, nem láthatja rajtam, hogy beleőrülni készülök az elengedésébe.

- Hölgyem, Ön utazik? – kérdi a marcona biztonsági őr a fémkapu előtt.

- …nem, én nem, csak a gyerek…. – makogom könnyes szemmel.

- Kérem, akkor lépjen hátrább, innét már nem kísérheti tovább!

- …de… csak még egy kicsit…

- Kérem lépjen hátrébb, hagyja a többi utast is haladni!

A szavai türelmetlenek és kemények. Összegörnyedt vállal hátrálok. Mögöttem apró, vörösre festett hajú, középkorú hölgy várakozik. Fűzöld, méretre készített nadrágkosztüm rajta, eléggé jó minőségű, ahogy látom. Határozott arc, erős festék. Arcán a keménység felenged a szituáció láttán, megérinti a vállamat:

- Ne aggódjon… okos, nagy már ez a gyerek. Meg fogja állni a helyét az életben…

- Igen, tudom… de mégis, hisz még annyira fiatal… csak egy nagyra nőtt Kölyök… – makogom én, és már csorognak a könnyeim megállíthatatlanul, hisz a gyerek eltűnt az ajtó mögött, többé nem láthat engem.

Igen, tudom én, hogy mindenki egy kétméteres langaléta felnőttnek látja kívülről a gyerekemet, hisz felületes szemlélő mit is látna mást? Felnőtt – testben. De a lelke, a sérülékeny lelke még gyermeki, és ki fog rá vigyázni idegenben, ki fogja a rezdüléseit érzékelni, és egy-egy bíztató mondattal átsegíteni a nehézségeken?

- Majd figyelek rá az úton, jó? – mondja bíztatóan.

- Köszönöm-köszönöm-köszönöm – zokogom hátrálva.

Mégiscsak van emberség a világon, hisz ez az idegen anya észrevette rajtam azt, amit a marcona biztonsági őr nem – hogy belebolondulok a fájdalomba és az aggodalomba abban a percben, amikor végleg el kell engednem a gyerekem kezét.

Egészen leszállásig éreztem óvó, figyelő tekintetét, amivel tudta nélkül az én nagyra nőtt, langaléta Kölykömet vigyázta a felnőtté válás repülőjén.

„Angyal volt az lányom, vigyázz az emlékére.”

Jövő héten folytatjuk!

Ha nem várnál addig: látogass el máris Terézanyuhoz!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Tíz étel, amit a 10 éve gyereked is elkészíthet a nyári szünetben

Tíz étel, amit a 10 éves gyereked is elkészíthet a nyári szünetben

A szülői stresszfaktor egyik okozója a nagy ebédkérdés, amihez nemcsak a mikor mit főzzek, de a megeszi-e a gyerek is hozzájárul. Van pár tippünk kezdőknek és haladóknak.
Figyelemzavar: 5 hatékony módszer a mindennapi élet könnyítésére

Figyelemzavar: 5 hatékony módszer a mindennapi élet könnyítésére

Miért nehéz a mindennapi rutin figyelemzavarral? Reggel elindulni, iskolába vagy munkába érkezni időben, elintézni a fontos dolgokat, nem elfelejteni az uzsonnás dobozt, a határidőt vagy a kulcsokat – ezek a napi rutinfeladatok sok embernek automatikusak. De figyelemzavarral élőknek gyakran épp ezek a kis dolgok jelentik a legnagyobb kihívást.
Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Július első szombatja: Az Ölelés Napja - egy kedves alkalom, amit érdemes megünnepelni a családban is!

Tudtad, hogy minden évben július első szombatja a Nemzeti Ölelés Napja Magyarországon? Bár nálunk ez a nap még nem tartozik a legismertebb jeles napok közé, épp ezért különleges alkalom, hogy egy kicsit megálljunk és figyelmet szenteljünk annak, mennyit számít egy szeretetteljes ölelés a mindennapokban.
Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Nagyobb rend, kevesebb munkával?

Mondjuk ki nyíltan: a családanya/háziasszony szerepkör nincs versenyben a legmagasabb presztízzsel bíró tevékenységek között. Azt a bejelentést, hogy valaki éppen GYES-en van Uram bocsá’ főállásban menedzseli a háztartást és a családot, a legritkább esetben fogadják vallásos áhítattal. Finomak voltunk? Szerintünk is.
Ugrás az oldal tetejére