Nyelvfejlődési késés
A nyelvi-kommunikációs kompetenciák alakulása meghatározó tényezője a gyerekek kognitív és szociális fejlődésének, a sikeres társadalmi beilleszkedésnek. Ennek érdekében a nyelvi és kommunikáció képességek fejlesztése kiemelt terület. A nyelvfejlődési elmaradás felismerésétől a diagnózis felállításáig a szülők is nagyon sokat tehetnek a gyermek fejlesztése érdekében.
Szülőként jó, ha minél több lehetőséget teremtünk a gyermekünkkel való beszélgetésre, hogy érdeklődjenek az őt érintő dolgok, események iránt. A médiumok és eszközök használatával töltött időt javasolt kerülni. A beszéd fejlődését támogató lehetőségek közül ajánlott a meseolvasás, képeskönyv-nézegetés, történetmondás, figyelembe véve az adott korosztály életkori sajátosságait. Emellett érdemes törekedni arra, hogy a választott művek igényes, magyar alkotások közül kerüljenek ki.
A gyermek felé fordulva jól érthetően, lassan, tagoltan beszéljünk, segítve a megfelelő artikuláció kialakulását. A gyermek figyelmét ne hívjuk fel hibás beszédére. A korábban tanult mondókákból, versekből, dalokból a gyermek által mondott egy-egy szótöredék vagy dallam alapján is felismerhetjük és kiegészíthetjük az előadottakat.
A gyermek a szemléletes bemutatással könnyebben megtanulja a mese és a vers nyelvi kifejezőeszközeit (főnevek, melléknevek, rokon értelmű szavak, népies kifejezések stb.), emellett a gyermeket utánzásra készteti.
A felnőtt-gyermek közötti kérdés-felelet formájában történő beszélgetésnél érdemes kitérni arra, hogy milyen a jó kérdés. A jó kérdés az, amire a gyermek nem egy szóval, hanem több mondattal válaszol (pl. Miért ment haza Márk?). Ezek a típusú kérdések logikai tevékenységet, ismeretet kívánnak. Hallgatag gyermeket szeretnénk szóra bírni vagy beszédfélelmet szeretnénk feloldani akkor az olyan típusú kérdés javasolt, mint pl. Ugye nem féltek a krokodiltól?
A gyermek alakuló fogalmai (pl. mesékben és a versekben előforduló ismeretlen fogalmak) még nem stabilak, ezért szükséges a magyarázat. A magyarázat rövid legyen, a gyermekek által ismert fogalmakat, szavakat tartalmazza. A rokon értelmű kifejezések jelentését mondjuk el (pl. hányta-vetette magát – dobálta magát).
A beszéd- és kommunikációs képességek fejlesztése során alkalmazhatjuk az alábbi eszközöket: bábok, kendők, termések, testnevelési eszközök, ritmushangszerek, kavicsok, fotók, albumok, képeskönyvek, játékeszközök, kártyák, gyöngyök, vatta, léggömbök, tükrök, óra stb. Ezeket az eszközöket érdemes olyan polcon elhelyezni, ahol a gyermekek is bármikor hozzáférnek.
A ritmikus nyelvtörő és nyelvgyakorló mondókák gyakorlása segíti a kiejtésbeli hibák felismerését. A gyakorlásra lehetőséget adnak a szerepjátékok eszköztárai (pl. kiskonyha, orvosi táska, takarítószer készlet stb.), a képeskönyv-nézegetés, a megzenésített versek éneklése és a spontán helyzetek.
A felszólítás, beszédre késztetés nem hoz fejlődést a felnőtt és a kisgyerek beszédkapcsolatában, a szorongást azonban növeli. A beszélgetés a felnőtt részéről ne kikérdezés legyen és nem érdemes erőltetni, inkább használjuk ki a gyermek természetes közlésigényét.
A fejlődés során az anyanyelv-elsajátítás, a kommunikáció fejlődése és a beszéd megjelenése folyamatosan és ugrásszerűen megy végbe. A fejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, azonban a szakaszok kezdete, tartalma és változása egyénenként eltérő lehet.
Még több információ, hasznos tanács az INSTAGRAM oldalamon található.
Ribarics Lívia
Nagykanizsán születtem. A gimnázium után Budapesten folytattam tanulmányaimat. Fitness-wellness instruktorként végeztem. A sport mindig is fontos volt számomra, így tudtam, hogy valamilyen formában szeretnék vele foglalkozni a későbbiekben.
Felvételt nyertem az Eötvös Loránd Tudományegyetem csecsemő-és kisgyermeknevelő szakára, ekkor tudatosult bennem, hogy a gyerekeket és a sportot, leginkább a vizes sportokat szeretném megcélozni, hosszas keresgélés után rátaláltam a babaúszás oktatói képzésre, amit elvégeztem, majd saját helyszínt találva kezdtem el foglalkozásokat tartani.
Az egyetemi évek alatt gyakorlatomat a XVII. kerületi Nefelejcs Bölcsődében, majd két nevelési évet a XVI. kerület két intézményében töltöttem, ahol betekintést kaptam a 0-3 éves korosztály mindennapjaiba és a sajátos nevelési igényű gyermekek bölcsődei keretek között lévő fejlesztésébe. Lehetőségem nyílt a Montessori pedagógia gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a bölcsődei csoportban című tanfolyamot elvégezni, ahol bővebb ismeretekre tettem szert. A XVI. kerületi Bóbita Bölcsődében szülőcsoportos beszélgetéseket szerveztem és házi továbbképzést vezettem Maria Montessori pedagógiai rendszeréről, szemléletéről, eszközeiről.
Az úszásoktatás rejtelmeibe is szerettem volna elmélyülni, a Budai Sportoktató Akadémián úszó sportedzői végzettséget szereztem. Foglalkozásaimon az alapvető úszásnemek elsajátítása mellett nagyon fontosnak tartom a homogén, kor és képesség szerinti csoportok kialakítását emellett igyekszem a gyerekek fejlődéséhez folyamatosan alkalmazkodva alakítani a feladatokat. Az óra célja minden egyes gyermek képességeinek maximális fejlesztése, nagy hangsúlyt fektetek a választás szabadságára, a lehetőségek felkínálására. Az óra alatt többször kínálok a gyerekeknek többféle játékot, biztos, hogy ha nem is rögtön, de idővel részt fognak venni rajta. A foglalkozásokon szereplő játékok különbözőek, így a gyerekek számára mindig érdekesek emellett kialakul egy szabály-szokásrendszer és eszközhasználat.
Az alapszak után szerettem volna korábbi ismereteimet tovább bővíteni és a kora gyermekkor pedagógiájába mélyebb betekintést kapni, így tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudomány szakán folytattam, ahol 2021-ben végeztem. Örömmel segítek a szülőknek a tanulás, és tanítás, nevelés támogatásának eljárásaiban. Emellett szívesen segítek a Montessori pedagógia megismerésében és az otthonokban való alkalmazhatóságában. A mindennapokban az ünnepek és hagyományok megjelenésére nagy hangsúlyt fektetek. Az év jeles napjai a kisgyerekek számára iránytűk, amelyek segítenek eligazodni a számukra még ismeretlen időben. Iránymutatást adok az ünnepek szervezéséhez, alkotótevékenységek, játékok kiválasztásához a gyermekek életkori sajátosságainak szem előtt tartásával. Emellett a néphagyományainkhoz kötődő mondókák, gyerekjátékokra és dallamokra épülő könyvek kiválasztásában, hogy a választott művek igényes, magyar alkotások közül kerüljenek ki.
A Raabe Kiadónál megjelenő Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára és Óvónők kincsestára kézikönyvben két cikkem olvasható:
- A kommunikációs kompetencia fejlődése a kora gyermekkorban
- Az állatasszisztált terápia (kutyás terápia) alkalmazása a nyelvfejlődési késést mutató gyermekeknél témakörre összpontosítva.
A folyamatos önképzést és ismeretszerzést nagyon fontosnak tartom, ennek érdekében legutóbb a Gordon kommunikációs tréninget végeztem el.
Jelenleg a Kulturális és Innovációs Minisztérium, Bölcsődékért Felelős Osztályán látom el feladataimat, harmadik éve pedig a Schola Europa Akadémia kisgyermekgondozó, -nevelő képzésén folytatok oktatói tevékenységet.
2017 óta két helyszínen tartok babaúszó, játékos vízhez szoktató és úszó foglalkozásokat.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
