Jelenlegi hely

Lovaglás, vállalkozás, sakk mint tantárgy?

Matematika, irodalom, történelem – íme az elmaradhatatlan, legfontosabb tantárgyak. De miért ne tanulhatnának a diákok az iskolában lovaglást, vállalkozási ismereteket vagy éppen a családi életről alapvető tudnivalókat? Tanulhatnak is!

38 különböző különleges tantárgy közül választhatnak az iskolák, amelyekkel a felnőtt élethez szükséges hasznos tudással vértezhetik fel diákjaikat. Bemutatunk közülük néhányat.

Lovasoktatás

Digitalizált világunkban különösen fontos, hogy a gyerekeknek kapcsolatuk legyen a természettel, az állatokkal, és a szabadidejüket jól használják fel – erre vállalkozik a lovasoktatás tanóra. A diákok három év alatt megtanulhatják a lovaglás alapjait, megszerethetik a lovakat, és megismerhetik az állatokkal való helyes bánásmódot. A lovardában megtanulják a lóról való gondoskodást, ami erősíti a felelősségtudatukat.

A lovaglás egyebek mellett fejleszti az egyensúlyérzéket és mozgáskészséget, ráadásul önfegyelemre is tanít. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás mellett a gondoskodás, az odafigyelés, a kooperáció és az empátia is a gyerekek magatartásának fontos részévé váljon.

Családi életre nevelés

A tantárgy segít a fiataloknak a párkapcsolati kérdésekben, például a felmerülő konfliktusok kezeléséhez ad megoldási módokat. Szó esik a tanórán a szexualitásról és a nemi szerepekről, hogy a diákok az őket érő nagy mennyiségű információból a hasznos és megbízható tudnivalókat kaphassák meg.

A párkapcsolat elkerülhetetlen része az elköteleződés, a felelősségvállalás, és a tudatos döntések meghozatala is, amelyekről szintén szó esik a tanórákon.

A fiatalok a családjukról, a családban betöltött szerepükről, és az otthon előforduló esetleges konfliktusokról, vitákról is beszélgetnek. Emellett a társas, baráti kapcsolataik, felmerülő konfliktusaik megoldásához, a hatékony kommunikációhoz szükséges hasznos módokat is megismerhetnek.

A jellemüket formáló értékekről és az értékrendről, az önismeretről és az érzelmeikről is beszélgetnek, hogy tudatosabban, több tapasztalattal nőhessenek fel.

SAKTIKA, azaz „sakk-matematika”

Az alapját a sakk oktatása adja, amely kiegészül a kapcsolható matematikai témakörökkel. A tantárgyhoz szükség van a matematikai és az idegen nyelvi kommunikáció eszközeire is. A legfontosabb célja a matematika és a sakk megszerettetése, illetve az önálló, rendezett, logikus, alkotó, problémamegoldó gondolkodás kialakítása és tudatos fejlesztése.

A sakkon keresztül megtanulják a diákok, hogy a játékban folyamatos készülés, tanulás és gyakorlás útján jutnak sikerélményhez, a gyakori versenyszituációk pedig ebben megerősítik őket.

Tanyapedagógia

A tantárggyal a gyermekek gyakorlati, közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a vidéki életről, az élelmiszer-előállításról, ember és természet együttműködéséről. A tanulás az iskola falain kívül zajlik, a diákok meglátogatnak egy működő háztáji gazdaságot, tanyát. Az órákon hangsúlyt kap a csoportos munkavégzés, a munkamegosztás, valamint a hagyományos gazdálkodási módok bemutatásán keresztül a népi hagyományok (pl. népdalok, néptánc, vagyis a ritmus és a mozgás, mondókák, hiedelmek, legendák) megőrzése.

Vállalkozzunk!

A tantárgy a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését szolgálja. Célja, hogy a diákok betekintést nyerjenek a vállalkozások világába, hogy ne csak fogyasztóként, hanem potenciális vállalkozóként, alkalmazottként is gondolják át a gazdaság e fontos szereplőinek tevékenységét.

Ismerjék meg a leggyakoribb társas vállalkozási formákat és a vállalkozások indításához szükséges információk megszerzési forrásait. Az üzleti terv megismerésével, alkalmazásával fejlődik a tervező, szervező és rendszerző képességük, a marketing megismerése pedig segíti a rendszerszemléletük kialakulását.

Jelenismeret

A magyar közélettel, a médiával és a család szerepével is foglalkozik a „jelenismeret”. A tantárgy a diákoknak igyekszik segíteni eligazodni és döntéseket hozni a ma világában, a cél, hogy a diákok megtanuljanak tájékozódni a környezetükben, és megismerjék a tapasztalati tanulást.

A jelenismeret-órán a diákok önmagukról, a másik emberről, az őket körülvevő világról új módon tanulnak. Észreveszik, mi hat rájuk, reflektálnak a saját tapasztalataikra, megtalálják azokat a kérdéseket, amelyek foglalkoztatják őket, és meglátásaikat megosztják egymással. A tantárgy abban segíti a diákokat, hogy tudatos felnőtté váljanak, akik törekszenek saját maguk, társaik és az őket körülvevő valóság megértésére.

Szerző: Dékány-Szondi Réka
Forrás: csalad.hu

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Ne nevess ki, bizonyára tájékozottabb vagy nálam. Azt hittem sokáig, hogy a Veganuár kifejezés egy, a média által kitalált frappáns elnevezés a diétás januári étkezésre. Míg ki nem derült számomra, hogy egy levédett kifejezés és egy mozgalom.
Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Naná, hogy télen is ehetünk friss salátát! Nem is egy növény kedveli a hűvös időt, ha van egy jó ablakpárkányod van teraszod, kertészkedj!
Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Ugrás az oldal tetejére