Az egyezmény hatálybalépésének feltétele az volt, hogy legalább 10 aláíró országnak, köztük a 47 tagállamot számláló Európa Tanács legalább nyolc tagállamának ratifikálnia kellett a dokumentumot. Augusztus 1-ig összesen 36 ország írta alá, közülük pedig 14-en már ratifikálták is a nemzetközi szerződést, amelyhez nem csak az ET tagországai csatlakozhatnak, hanem a világ bármely állama.
A dokumentum meghatározza, hogy a ratifikáló országoknak konkrét jogi rendelkezéseket kell hozniuk, amelyek a nők ellen irányuló erőszak megakadályozását, felszámolását szolgálják, a szexuális zaklatástól kezdve a családon belüli erőszakon át egészen a kényszerházasságokig és a női nemi szervek megcsonkításáig. Az egyezmény passzusainak betartását, megvalósítását pedig nemzetközi szakértői csoport fogja ellenőrizni.
Az egyezmény alapján elfogadott rendelkezések az ET szerint növelik majd a nők védelmét, valamint hozzájárulnak az ellenük irányuló erőszak mérsékléséhez, több erőszaktevő ellen indulhat nyomozás, büntető eljárás, s többen kerülhetnek az elkövetők közül végül rács mögé.
"Mindenkinek cselekednie kell, hogy javuljon annak a sok nőnek az élete, akik erőszak áldozataivá válnak pusztán azért, mert nők" - jelentette ki a hatálybalépéssel összefüggésben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.
Nem írta alá még az egyezményt az Európa Tanács tagállamai közül Örményország, Azerbajdzsán, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Írország, Lettország, Liechtenstein, Moldova és Oroszország. Aláírta ugyan, de még nem ratifikálta Belgium, Horvátország, Finnország, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Litvánia, Luxemburg, Monaco, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, San Marino, Szlovákia, Szlovénia, Svájc, Macedónia, Ukrajna és az Egyesült Királyság. Az Isztambuli Egyezmény Albánia, Andorra, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Dánia, Olaszország, Montenegró, Portugália, Szerbia, Spanyolország és Törökország számára lép hatályba a mai napon. A dokumentumot júliusban ratifikáló Franciaország, Málta és Svédország számára pedig november 1-jén válik majd kötelezővé az egyezményben foglaltak betartása.
Az Európa Tanács nemek egyenlőségével foglalkozó bizottsága áttekintést is készített arról, hogy állnak a szervezet tagállamai a nők elleni erőszak felszámolásának terén, s arra a megállapításra jutott, hogy vannak ígéretes kezdeményezések, de találhatóak még hiányosságok is.
Magyarország esetében a tanulmány arra világított rá, hogy Magyarország az ET kilenc olyan tagállamának egyike, hat másik uniós taggal együtt, ahol a törvény még nem garantálja, hogy az ügyész a családon belüli erőszak minden formája esetén büntetőeljárást indíthasson. Hat másik ET- és négy másik EU-taggal együtt Magyarországon a jog még nem írja elő, hogy az ügyészség a szexuális erőszak minden formája ellen felléphet büntető eljárással.
A tanulmány szerint nyolc másik ET-tagállam mellett, de uniós tagállamként egyedüliként Magyarországon nem foglalkozik professzionális szakértők által bonyolított intervenciós program az erőszakot elkövető férfiakkal. A bizottság emellett úgy találta, hogy Magyarország egyike annak a két uniós tagállamnak, ahol a rendőrök nem kapnak külön rendszeres szakmai képzést, hogyan lépjenek fel a nők ellen irányuló erőszak esetén, miként avatkozzanak be ilyen esetekben, vagy milyen módon akadályozzák meg az erőszakot.
Forrás: MTI
